A mai nap lazábban alakult Péternek, erre nagyon nagy szüksége volt, mert rettenetesen elfáradt tegnap estére. Megviselte a meleg, és persze az utazgatások egyik helyről a másikra. Kiszámoltam, van olyan nap pl. kedd és csütörtök, amikor összességében kb. három órát ülnek Gáborral a kocsiban egyik helyről a másikra utazgatva. A kánikulában, a nagyon vacak városi forgalomban araszolgatva. De hát nincs mit tenni, bírnunk kell! Szerdán itt volt KisGábor, jókedvet varázsolt az életünkbe. A képen látható, hogy ugyan éppen uzsonna után volt, de megkívánta Peti krémesét, sőt Rozi is reménykedett, hátha! Ma délben G. Lacival „lábgyakorlatokat” végeztek, Laci igazán visszafogott szokott lenni, de csak azt hallottam, ez marha jó! Egyébként azt tapasztaljuk, hogy az olvasás – az olvasott szöveg megértése rengeteget javult, sokat kell még dolgoznia viszont ennek a beszédre való átültetésében. És talán a beszéd, a régi ékesszólás, a nehézkes kommunikáció hiánya a legfájóbb pontja Péternek. Ma délután lementek Dórival – aki az utolsó vizsgáját tette le ma – a Surfbeachre.

Krémes kóstolás