Vasárnap az Ördögoromba jöttem ebédelni, utána Gabóval fociztunk a kertben, aztán TV-t néztünk közösen. Hétfőn Szegeden voltam Mucsi Jánossal, aki megmutatta,  hogy halad a részecskegyorsító építkezése.

Hatalmas beruházás, több ezer négyzetméter. Lézerkutató központ épül, János mérnök, műszaki igazgató.
Kedden elmentünk a Városmajori iskola uszodájába SUPolni. Kiricsi Jancsi szervezte, de ott volt Péter, aki már a Kopaszi-gáton is segített. Sok úszófiú és kislány próbálta ki, nagyon tetszett nekik. Kiricsi hozta a formáját, sokat bohóckodott, megnevettetve ezzel a gyerekeket. Végig jó hangulat volt, ügyesek voltak, senki sem esett a vízbe. Legközelebb 3 hét múlva visszajövünk, egy úszóverseny utáni SUPbemutatóra, ahol majd váltóversenyeket szervezünk SUPokkal.
Szerdán volt nálunk egy újságíró-lány a Nők lapjától. Több mint 1,5 órán át készített velem riportot. Elmondtam neki a balesetem és a gyógyulásom történetét. Anyáék szerint nagyon jól beszéltem, de én szeretnék még jobban beszélni.
Csütörtökön Kinga megdicsért, a lapockám után most már a vállam is kezd a helyére kerülni, lassan, de beindul.
Pénteken délután apával bicikliztünk a budaörsi Decathlon parkolójába járunk, és nagyon jól ment. Este elmentem Esztó barátjának a gitárkoncertjére. A koncert az Arany János utcában, teltház előtt zajlott. Tom fantasztikusan jól gitározott, nagyon szimpatikus fiú. Eszter és Tom jól megvannak, mindenki nagyon örül ennek. Koncert után beültünk beszélgetni egy kocsmába, sokan voltunk.

Kicsit korábban, már pénteken kimentünk a temetőbe, együtt a család, ahogy szoktuk. Egy kocsival mentünk hatan, anya, apa, Orsi, Gábor, Gabó és én. Végiglátogattuk a sírokat, virágot vittünk a kertből és mécseseket gyújtottunk.
Szombaton Esztó eljött megnézni a Nagyszeben, aztán elmentem vele BKV-val a Belvárosba, beszélgettünk.  Vasárnap délután az Állatkertben voltunk, utána este meglátogattam Lőrinc Matyit Nagykovácsiban. Szerdán befejeződött az OORI-program.

Sajnos nem szeretik egymás terápiáit a terapeuták. Elkezdtem egy játékot egy géppel, a jobb karommal kellett csinálni, azt mondták, hasznos. A másik terapeuta azt mondta, nem mindegy, milyen irányból, hogyan mozgatom a karom, így nem hasznos, inkább ártalmas. Más. Elkezdtem viselni a régen megvett Joya (az MBT-hez hasonló, de puhább talpú) cipőt, mivel ajánlotta egy engem kezelő terapeuta, de a másik szerint nagyon ártalmas, így mégsem hordom. Nagyon nehéz eldönteni, ki adja a jó tanácsot.

Szerda este Operában voltunk, balettet, a Coppéliát néztük meg, nagyon szép volt.
Szombaton délután Kiricsi Jancsinál voltam Péterrel, nyári programokról beszélgettünk. És eldöntöttük, hogy mivel jó idő van, vasárnap SUPolunk a Dunán.

Albu Mónika, Jancsi, apa és én indultunk el Szentendrére. Kerestünk egy kis öblöt Szentendre után, ahol vízre tudtunk szállni. Végül apa kint maradt, visszament a kocsival és várt minket. Izgalmas volt, még egyikünk sem SUPolt a Dunán. Néha a víz közepén mentünk, de déli szél volt, nem volt egyszerű tartani az irányt az áramlásban, mindig korrigálni kellett. Egy vadregényes kis öbölben nyugodt volt a víz, nagyon szép volt. Hosszú neoprén ruhákban voltunk, Móni gumicsizmában, Jancsi apa munkás gumicsizmájában, én neoprén cipőben. Naplemente után értünk célba Római fürdő felett, apa ott izgult a mólón, anya otthon Gáborékkal. Jó hosszú ideig tartott az evezés, mivel még nem voltunk, nem tudtuk kiszámítani. Fárasztó, de jó program volt, élveztük. A Facebookra már feltettem képeket, majd a surf.hu-ra is feltöltöm.