Csaba Anikó: Móninál (Dévény Anna terápia) általában gyakorlással fejeződik be a foglalkozás: guggolás, stb. És tegnap – Első alkalommal sikerült! Fél térdre ereszkedés után a jobb (a gyenge) lábára támaszkodva Péter fel tudott állni! Nagyon örült, ez jelentős haladás!!! Megelőzöm őt ezzel a bejegyzéssel, lehet, hogy neheztelni fog miatta, de nem győztem kivárni, hogy ő írja meg, szerettem volna Veletek is megosztani!

Csaba Anikó: Érdekes napunk volt ma. Délelőtt a budaörsi Auchanban jártunk, Gábornak és nekem is az jutott eszünkbe, amikor a baleset után először jártunk itt Péterrel. Hazafelé jöttünk pénteken délután az OORI-ból, és valamiért be kellett ugranunk. Péter azt mondta, ő is akar jönni. Ez volt az első alkalom, hogy idegenekkel is találkoztunk. (Visszanéztem, 2009. március 6. volt.) Bukósisakot kellett viselnie, az egyik szemén lesötétített szemüveg, a karja fel volt kötve, a másik kezében háromlábú bot. Még most sem tudom sírás nélkül leírni! Láttam a szánakozó tekinteteket, megszakadt a szívem, de büszke is voltam, hogy Pétert ez nem tántorítja el, persze talán nem is vette észre. Lekötötte, hogy gyalogol és örült, hogy már nem tolókocsiban közlekedik!
Hosszú ideig nem töltöttünk fel képeket, csak meséltünk Nektek Péter mindennapjairól, a küzdelméről, a javulás lépcsőfokairól.  És itt egy kép, ami a múlt héten, Tihanyban készült.

És ma délután beállítottak Ágival, jöttek a szörfökért, indultak a Balcsira. Jókedvű volt, dirigált, részt vett a pakolásban. Mesélt, beszélt. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, de rendületlenül haladunk! Nagyon jó hetünk volt, még Péter is elégedetten mondta minden foglalkozás után, hogy jól ment, pedig nagyon kritikus szokott lenni!

Kedden este Ági és én lementünk a Balatonra. Megálltunk Tordason Sáfián Lalánál trapézért. Tihanyban 3 éjszakát töltöttünk az Adler Hotelben, aztán 1 éjszakát az Újságíró Üdülőben (MUOSZ).

Szerdán Tihany-Sajkodon szörföztünk. Én windsurföztem, aztán Ágival paddle-öztünk. Kajakoztunk együtt. Lennt volt a beachen mindenki, Anya, Apa, Orsi, Gabó és Lacika is. Délután ugráltunk Gabóval az ugrálóban (Gabó, Én, Apa és Ági). Este véletlenül találkozunk Rigler Ákossal Balatonfüreden és csütörtökön meglátogattuk a Club Tihanyba.

Találkoztunk Andreassal (Ákos főnökével). Ákos segített jól beállítani a windsurföt. Sokat szörföztünk (paddle, wind). Apa is windszörfözött egy kicsit. Este felköszöntöttük Gábort születésnapja alkalmából.

Pénteken nagyon király volt a szörfözés. Eleinte nehéz volt a trapézzal felszállni a szörfre, de ezúttal nagyon jól ment. Paddleöztünk, nagyon jól ment (állva is és kajakozva is)

Szombaton is szörföztünk. Ági paddlelel kiment jó messzire én meg utána úsztam 🙂 Délután átkompoztunk Tihanyból, Balatonszemesre mentünk Ági unokatesója és keresztfia voltak ott. Nagyon jó volt. Csodaszép a Balatonszemesi szabadstrand. Lángost és palacsintát ettünk.

Pedro

Június első hétvégéjén lennt voltunk Ágival Csaba Esztóéknál Csopakon. Nagyon szép az új háza! Szombat délután értünk le, és nyomban elmentünk Csaba Lacival paddle-özni. Utána este elnéztünk egy házibuliba. Vasárnap közösen kajakoztunk, paddle-öztünk Ágival. Hétfőn végre beszereztük a hiányzó csavart, és windszörföztünk. Fújt a szél és hullámos volt a víz. Először nagyon fáradt voltam, aztán meggondoltam magam. Jó volt. Ági paddleözött a hullámokban. Kedden reggel mentünk haza.

Pedro

Nagyon szép esténk volt, élveztük a STACCATO koncertjét, itt az a rész, ahol Peti is énekelt:

Köszönjük a kórustagoknak, hogy bevették Pétert a csapatba, még egyszer köszönjük Fekete Zsófinak, hogy meghívta Pétert és foglalkozott vele. A koncert végén a gyerekek is szerepeltek:

Köszönet barátainknak, családtagoknak, akik eljöttek meghallgatni a kórust, és Frenyó Sanyinak a rögtönzött koncertet:

Kedves blog – olvasók, a STACCATO énekegyüttes tavaszi évadzáró koncertje – amelyen én is énekelek – szerdán, 2011. június 8-án, 19.00 órakor lesz. Helyszín: Skót Misszió Budapesti Temploma, Budapest, VI. kerület, Vörösmarty u. 51. Szeretettel várunk mindenkit!

Stanley egész múlt héten dolgozott velem, pénteken jött utoljára. Megkezelt, jól éreztem magam. Feladatokat adott, minden nap 10 – 15 percig kell csinálnom. És ajánlott új vitaminokat is. Szép jövőt jósolt, pl. jobb kézzel fogunk koccintani, :-)!
Szombaton Ági és én elmentünk Csopakra. Csaba Eszter épít egy házat, nála laktunk, köszönjük! Maradtunk keddig. Paddleztem, állva is, nem egyszerű! És kajakoztam, jól ment. Aztán szörföztem, kicsit hullámban is. És Ági szintén. Profi – pedig először csinálta! Ma este megyek próbálni a kórussal.

Péter az alábbi levelet küldte Brazíliába három orvosnak, akik kezelték (Péter diktálta, Ági fordította):

lassan 2 év és fél év telt el  a baleset óta.
surföztünk, tavaly is és idén is.
kicsit kiteoztunk.
biciklizek, egyensúly, emelkedő és lejtő.
logopédia: akikkel naponta beszélek, azok is észre veszik a folyamatos fejlődést.
agykontroll, titok,

köszönök mindent!

fotók, videók a blogon és a Facebook-on (Peter Csaba)

Dr. Marco Foltran, aki végig ott volt a kórházban, ő kísérte haza Pétert azon a hosszú, szörnyű úton, ezt válaszolta:

Dear Peter and family, I am quite happy about your recovery. When I see your videos, it gives me a very good feeling and reminds me why I wanted to be a doctor in first place. I really wish you all the best and thank you for sending these lessons of life. I always comment your anchievements with nurses and physiotherapists involved in your treatment at the hospital and for many years in the future you still will be known as the „miracle boy”. All the best!!!