Ismét eltelt egy hónap, hála Istennek megyünk előre! Tegnap beszélgettünk, és mondtam Péternek, hogy én úgy látom, megint egy lóugrásnyit fejlődött, Gelányi Laci hallotta, és azt mondta, ő is alátámasztja ezt! Igaz mindent meg is tesz – teszünk, hogy így legyen!

A héten Péter alaposan meg volt fázva, ezért kicsit lazábbra vettünk néhány foglalkozást, és az akupunktúránál ennek megfelelően is szúrta a doktornő.

Ezen a héten láttam először tőle aláírást már nem nyomtatott, hanem írott betűkkel (most a blogot is jóváhagyta!).
Szerdán nagyon örült, amikor délután egy kapunyitással érkezett meg Bánlaki Tamás, Aklan Gyuri és Pölös, majd pár perc múlva Vujevits Jani és Csaba Laci.
Tegnap „Kenya” – Bencze Zsófi látogatta meg, aki jó pár hónapot töltött Kenyában, jószolgálati munkát végzett. Az OORI-ban találkoztak tavaly, gyógytornászhallgató volt, és sokat beszélgettek. Ma szív-ultrahang vizsgálaton voltunk, az ideggyógyász doktornő nagyon alapos, mi meg örülünk, hogy alaposan kivizsgálják Pétert – az eredmény: rendben. A vizsgálat miatt elmaradt a mai gyógytorna, délben csak logopédia volt, délután elmentek lovagolni. Épp most telefonált, hogy élveztem! Először lovagolt rendes nyeregben, kengyellel! Ez nagyobb, nehezebb feladat volt, szoknia kellett, de végül az ügetés sem maradt el!

Gyorshír: Péter ma úszásedzésen, nem egymásután folyamatosan, hanem az egy óra alatt gyorsúszásban, szabályos levegővétellel, kartempóval összesen négyszer úszta át a medencét!

Végre egy felhőtlen, jóidős hétvége! Szombat délelőtt nálunk volt Tamás, segített Péternek relaxálni. Utána Csaba Laciékhoz mentünk, Ildi szülinapját ünnepeltük. Kis pihenés után Zsófival Agnétáékhoz mentek, Zari szülinapja alkalmából kerti sütögetésre. Vasárnap a két ifjabb Gáborral ebédeltek az Ördögorom ban, mi nem voltunk otthon. Pihenés, aztán Orsival és a Gáborokkal Ürömre mentek Szilvihez és  Gyuszihoz, nagyon jól érezte magát. Szorított Zsuzsiékért és örült a baba, Göltl Barnabás Dániel megszületésének. Este otthon a választást néztük a TV-ben. Jókedvűen ment aludni, várjuk az újabb munkás hetet.

Peti nagyon várta Zaránd látogatását, izgult, hogy fognak hazaérni. Kedd este kezdte el szedni az új gyógyszerét. Gáboréknál volt este, babfürdetés, közös vacsi. Feltöltődött, jókedvűen jött haza, és azt mondta most… Azért kellett erre készülnie, mert két hétig mind a kettőt párhuzamosan kell bevennie, és csak utána lehet leépíteni, fokozatosan elhagyni az elsőt. Ez megviseli, úgy érzi duplán kiüti, lelassítja a két szer. Biztosan igaz, de lehet, hogy pszichésen jobban terheli, mint valójában, ugyanis a foglalkozásokon mindenki nagyon elégedett, jól halad, jól teljesít! A fáradtsága ellenére azt találta ki, hogy esténként sétálnia kell egy háztömbkört, ami kb. egy kilométer. Egyik este hoztak nekem egy kis orgonát, Péter úgy jött be, hogy elkezdte énekelni: Orgona ága barackfa virága…! Ismét átúszta a medencét, lassan ez is rutinná válik!

Csütörtökön „babanap” volt, most sikerült többet együtt lennie Gabóval, nagyon élvezte az egyre komolyabb sétáit. Délután jött Pölös, és rendberakta a számítógépeinket Bálint Peti, akivel nyár óta nem találkozott. Pénteken a logopédián sok sikerélménye volt. Mindig beszélgetéssel indul az óra, Csűri Mari elvárja, hogy tájékozott legyen a napi történésekben, eseményekben, olvassa az újságot, nézze a TV-t, és kikérdezi ezekről. Memóriafejlesztő gyakorlatokat csináltak. Pl., Mari elétett egy nagyobb lapot, amelyen több kisebb kép van. Ezek tárgyakat, eszközöket ábrázolnak. Tegnap már három nevet mondott egyszerre Mária, ráadásul hosszú, összetett szavakat,  és Peti emlékezett, meg tudta mutatni ezeket! További nehezítés, hogy egy-egy képről beszélnie is kell, milyen, mire használjuk, stb. Újdonság, hogy ha kimondani nem is tudja azonnal, elkezdi megmutatni, hogy pl. ugrik (a béka). Korábban ez a képesség sem működött. Néha nem tud azonnal kimondani egy szót, de amint segítséget kap, azaz Mária kiejti az első betűket, be tudja fejezni. Az óra végén ismét betűket tett elé a logopédus, és hangosan ki kellett mondania ezeket. Ez is jól ment, ha nem tudta, addig próbálkozott a helyes betű kiejtésével, amíg sikerült, azaz kontrollálta magát! Szólt, hogy egy betűnél mindig megakad, ez pedig az Ő. Mondta, hogy tudja, hogy ő – őzre gondol, de szarvas lesz belőle a kiejtésnél. Nevettek, és azzal nyugtatta a logopédus, hogy majd megváltozik. Most két hétig nem volt lovaglás, mert Enikő elutazott, így Laci masszírozásával fejeződött be a hét dolgozós része!

A húsvéti babalátogatás képei

Gratulálunk a szülőknek!

Péter nagyon kimerült, a mai tornát le is mondta, de azért van újság is! Délelőtt sikerült  gyorsúszásban megállás nélkül, egyhuzamban, szabályos levegővétellel végigúsznia az OORI-ban a medencét!

Szerdán Péter nagyon készült a közös wasabizásra, de sajnos váratlanul rosszul lett délután, és le kellett mondanunk. Viszont emiatt másik gyógyszert kell majd szednie, a hétvégén elkezdjük az „átállítást”. Örülünk neki, mert az előzőt nagyon nem szerette. Tegnap voltunk az „új” ideggyógyász doktornőnél, vele beszéltük meg. Nagyon szimpatikus mindegyikünknek.  
Csütörtökön délután élvezte Gáborkát, a keresztfiát. Este meglátogatta Bánlaki Tamás és Pölös, jót beszélgettek. Tegnap este Zarándot hívta fel, aki Egyiptomban van egy csoporttal.
Nagy újság, hogy Petinek csütörtökön gyorsúszás közben jobboldalra is sikerült szabályosan levegőt vennie! Tegnap pedig este tévénézés közben azt láttam, hogy a jobb kezével vakarta meg a homlokát! Minden alkalmat kihasznál, hogy gyakoroljon, dolgozzon a jobb kezével, szokta felemelni, de ez olyan mozdulat volt, amit még sosem tett!  Gáborral arról beszélgettünk, hogy milyen fantasztikus és töretlen az akaratereje, a szorgalma Péternek, az eltelt hosszú idő alatt egyetlenegyszer sem hallottuk, hogy elege van, nem csinálja, pedig sokan figyelmeztettek minket, hogy ez várható, és ne legyünk engedékenyek ilyenkor. Erre azonban sosem volt szükség, hihetetlen, mennyit dolgozik, gyakorol! De van is eredménye, és nagyon jó, hogy mindig kap visszaigazolást a terapeutáktól, illetve most a doktornőtől és persze az őt látogató családtagoktól, barátoktól.
A foglalkozások rendszere, Péter napirendje állandóan alakul. Sajnos az OORI-s logópédus, Móni lemondta a további órákat, Gödöllő is kiesett, mert az új helyen nincs lehetőség masszírozásra – tornára. Gelányi Laci viszont elvállalta, hogy helyette ő foglalkozik a Petivel. Misit sajnáljuk, de a nagyon megterhelő oda- és visszautat egyáltalán nem hiányoljuk.
A hétvége nyugodtan telik, Péter minden programot lemondott, és pihen!

A pénteki logopédián – újfajta feladatokat kapott Péter. Több új szót, mondatot hallottam tőle, amikor képekről kellett mesélnie, pl. most jött a világra, egy Chaplint ábrázoló képről: régen meghalt, néma és mutatta a lábát, hogy furcsa. Előfordult, hogy az egyik feladatnál új szót használt, és felismerte, hogy ezt nem a már használatos szókincséből vette elő, hanem beugrott, Csűri Mari szerint ez jó.

Az odaút alatt azt mesélte, hogy amikor jöttünk haza Brazíliából, érthetetlen volt számára, hová megyünk, miért. Nem tudta mi az a Brazília, hol van, hova repülünk ennyit, stb. Nekem meg az jutott eszembe, mennyire fel sem tudjuk mérni, milyen szörnyű lehetett ennyire kiszolgáltatottnak lenni, illetve így bezárva lenni önmagadba, és hogy képtelen vagy megkérdezni azt, ami foglalkoztat, aggaszt, amiben bizonytalan vagy, amiben segítségre szorulsz! Istenem, de jó, hogy ezek az idők már régen mögöttünk vannak!
Egyébként útközben felismert autómárkát, mutatta és mondta, hogy Polski Fiat. Talán van, aki kevesli ezeket az eredményeket, de mi annyira boldogok vagyunk, úgy tudunk örülni minden új szónak, ragnak, mondatnak, apró mozdulatnak!!! Tavaly, hosszú hónapokon át Csaba Laci naponta végigkérdezte Pétertől a családtagok nevét, és bizony nagyon ritkán tudta kimondani. Feszülten figyeltünk, és reménykedtünk, most – hátha… Ha nem ment – ez volt a jellemző – a Laci úgy tudta tréfával elütni a dolgot, hogy még nevettek is rajta, hogy ne maradjon rossz emléke, és másnap merje újra megpróbálni! 
A péntek éjjel nyugtalanul telt (na nem Péter miatt)! A Rozi egész éjjel nyűszített, vacakolt, úgy tűnt, valami baja lesz. Reggel feltűnt, hogy az előszobában a lépcső alatt sertepertél, szimatol, és kezdtünk valami büdöset érezni. Délelőtt Gábor nekiállt kipakolni a lépcső alatti részt, és a cipős polcon, a cipők között talált egy még élő sünt. Nyilván a kutya oda dugta el, mert el szoktuk tőle venni, ha hoz nekünk ajándékba egyet-egyet. A képen azt nézik, él-e még.

Szombat délután Péter nekiállt mosogatni! Utána leszaladtak a Velencei tóhoz, nagyot sétált, majd este színházba ment Dórival. Viszont vasárnap egész nap pihent, annyira fáradt volt. Az utolsó pillanatban lemondta Zsuzsi és Balázs after party meghívását is, pedig nagyon készült rá. De a választás végeredményét kivárta, skandalum mondogatta a hosszú várakozás alatt.

Lassan befejeződik a háromhetes oxigénterápia, ideje is, mert Péter nagyon elfáradt. Kimerítő számára már az is, hogy másfél órát ülnie kell egy repülőgépüléshez hasonló székben, oxigénmaszkkal. Viszont a fejlődésében ismét minőségi ugrást tapasztaltak a terapeuták a gyors fáradás ellenére is! Valószínűleg továbbra is mentálisan fárad el, hiszen minden cselekedete komoly koncentrációt igényel.Tegnap különösen elégedett volt az úszással, jókedvűen telefonált haza utána, hogy szuper volt! Ma oxigén Budakeszin, utána logopédia a Klinikán, koradélután ergo otthon, aztán ismét lovaglás Fóton. Azért végigmondani is sok, nem? De máris itt a hétvége, lehet sokáig aludni, pihenni, barátokkal találkozni, kikapcsolódni, a jövő héttől pedig folytatódik a korábbi napirend.

Nagyon gyorsan elteltek az ünnepek, sűrű programja volt Petinek. Szombat délelőtt még 2,5 órás oxigénkezelés volt, aztán telefonon köszöntette a Csaba nagyapát 88. születésnapján. Délben motorral érkezett Zaránd, már a szerelése jókedvre derített mindannyiunkat! Együtt ebédeltünk, beszélgettünk, és örültünk, hogy a Surfbeach továbbra is maradhat Siófok-Sóstón.

Délután Dóri és Zsófi elvitte Pétert Diósdra családi húsvétolásra. Vasárnap délelőtt kicsit segített Gábornak a teraszon a hintaágy összeszerelésénél, aztán ebédelni mentünk. Péternek kellett helyet választania. Tudta hová szeretne menni, de nem tudta kimondani. Elővettünk egy Budapest térképet, ott mutatta meg, merre menjünk. Elindultunk Nagykovácsi felé. Útközben mutatta, hol kanyarodjunk el, és egyszer csak beugrott neki, ki is mondta, hogy Náncsi néni! Így ott ettünk, nagyon jó választás volt! Délután megérkezett Pölös, akit már nagyon várt. Kis beszélgetés után elmentek „kocsmázni”, Péter nagyon élvezte. Hétfőn délelőtt nálunk temetőlátogatás a hagyományos családi program, majd családi locsolkodás következett az elmaradhatatlan sonkaevéssel Hajóssyéknál. Éppen lefeküdt pihenni, és máris megérkeztek Gáborék Tihanyból, jöttek locsolkodni. Aztán Minyon elvitte Pétert Lechner Zsuzsiékhoz baráti húsvétozásra. Ők éppen egy éve találkoztak először Péterrel, eljöttek hozzánk, meghívni Petit az esküvőjükre. Utána Krisztiánékhoz mentek Minyonnal babanézőbe, és már vége is az ünnepeknek!

Nagyon fárasztó volt a hét, szombaton is van, mégpedig kétórás oxigénterápia, viszont ennek is köszönhetően eredményes időszakot tudunk magunk mögött. Emiatt is bevállaltunk egy harmadik hetet, azaz a jövő héten is lesz öt alkalommal kezelés. Eredményesek voltak a foglalkozások, sok dicséretet bezsebelt Péter, és változatlanul lazább, egyáltalán nem görcsös a keze. Néha már ő is azt mondta egy-egy foglalkozás után, hogy jó volt, és elégedett. Szerdán jött Bánlaki Tamás, aki a leghűségesebb látogatója Péternek, ha nem jelentkezik, Peti hívja, hogy jön-e, mindig nagyon várja a jövetelét. Csütörtökön Éles Csaba látogatta meg, először találkoztak a baleset óta. Csaba kicsit talán tartott is a személyes találkozástól, de úgy tűnt, nagyon örült a haladásnak, tudtak beszélgetni, és felelevenítettek régi emlékeket. Péter nagyon várta a húsvétot, az ünnepeket, a pihenést, a kikapcsolódást, a barátaival való esetleges találkozást.