Hétfőn Enikő azt mondta, hogy A-ból B-be léptem úszáson, szóval megdicsért! Voltunk Afázia Klubban. Én voltam és egy logopédus. Lámpaláz, féltem. Aztán kicsit felszabadultam, később csoportban voltam. Jó volt. Csütörtök nehéz volt. Ördögoromban Zitával (logopédus) megdicsért. Aztán Budakeszi, Bálint Éva (kognitív). Jól ment. Úszás után pingpong volt, Apával. Sokkal jobbal ment, mint az OORI-ban régen. Utána 3. kerület és két óra masszázs, a végén gyakoroltam guggolást reszketett a lábam, de aztán megoldottam, aztán megyünk Pátyra és élveztem a lovaglást 🙂. Egész nap úton voltam. Hétvégén Naphegy, szombaton újra Müpa,  zongora hangversenyre, vasárnap beszélgettünk Zsófival. Egyedül jöttem haza este a hóesésben! Pedro

Borisz


Hello!

Csütörtökőn lovagolni mentünk Pátyra. Most már bal és jobb kézzel irányítottam és nagyon élveztem. Pénteken este úszni voltam, kétszer is fejest ugrottam nem is rossz. Fáradt voltam.  Szombaton Agnéta + Lilla (Balaton) itt volt Naphegyen és beszélgettünk. Délután Asztalos Bence (Béla) hangversenyre mentünk a Müpába. Szünetben a kulisszák mögött meglátogattam  Bencét, nagyon élveztem!!! Este elmenten aludni Naphegyre. Mindjárt jön Pölös, várom, beszélgetni fogunk és elmegyünk valahová!

Pedro

Ui.: Bravo Bíró Balázs kitebeach baba!!!!

Romkocsma Romkocsma


Megjöttem Brüsszelből!!!

Nagyon elveztem! Izgultam… Brazilia óta most repültem.

Leszálltunk – 5 csaj és én.

Busznál Balázs várt. Nála (rokon) és Sarinál laktunk. Másnap sört is ittam, ízlett és igazi belga csokit ettünk.

Először féltem a gyaloglástól, simán megoldottam. Busszal, metroval, villamossal közlekedtünk.

Péntektől padlón aludtam, nagyon keskeny volt az ágy, ezért. Rossz idő volt, esett.

Király volt elutazni, élveztem, voltunk múzeumokban, a parlamentben és az Atomiumban.

Pedro

Atomium, Brüsszel, 2010 11 16


Péter naponta kétszer jelentkezik, érdeklődik, hogy vagyunk, mi történt. Nagyon jókedvű, bár az idő nem kedvez nekik, esős, hideg van, ahogy sajnos az előrejelzés is mutatta. Fantasztikusan elégedett, mert eddig minden programot végig tudott csinálni a többiekkel, bírta az iramot, holott tele volt izgalommal emiatt az út előtt! Jól tud pihenni, így feltöltődve kezd neki mindig az új napnak! Nagyon ráfért a kikapcsolódás, feltöltődés, a másfajta erőfeszítés, kihívás, és persze az erőt adó sikerélmények! A telefon nagyon nagy segítség, mert szerda délután, Péter utazásával kezdődött kis családunk szétzilálódása J. Péterék szerdán mentek el, Orsi és Gáborka csütörtök reggel (Gabót hála Istennek mi kaptuk meg péntek déltől vasárnap délutánig). Ma délben viszont már én is elutazom Németországba, így Gábor a délutánt kettesben tölti az unokával, és estétől kedd délig szabad, nincs feladat. Aztán elkezdünk egyenként hazaszállingózni.


 

Indulás a a reptérre, 2010 11 10Peti ma délután – hatodmagával –Belgiumba utazik, Brüsszelben lesznek csaknem egy hétig. Kedden délután jönnek haza. Nagyon várta ezt az utat, a baleset óta most repül először. Kicsit aggódott, hogyan fogja tartani a lépést a többiekkel, de biztos megoldják.

Tegnap kiderült, hogy az eddig átutalt nyugdíj előlegnek tekintendő, a végleges összeg valamivel magasabb lesz, majd küldenek erről határozatot, még csak végzést kaptunk. Két év múlva lesz esedékes egy újabb felülvizsgálat. Peti velünk lakik, a lakásában bérlő van, ez is könnyebbség, és a cégéből is származik bevétele. Tavaly egy komoly összeget kapott, idén eddig lényegesen kevesebbet, de még várjuk a szezonzárás utáni elszámolást.


Az egyik jó hír kicsit abszurd, Péter örömmel újságolta pénteken, hogy aznap először sikerült jobb kézzel felhajtania a WC-deszkát. 🙂 Délután kirándulni voltak, este úszás a seniorokkal, majd Orsival és Gáborral ment késő esti mozielőadásra, utána a Naphegyre aludni. Tegnap délben hazabuszozott az Ördögoromba. Ebéd után Gábor levitte Petit Gazdagrétre fodrászhoz,  Péter pénteken telefonon egyeztetett időpontot a fodrásznál. Levágatta a haját, aztán sétálni mentek a Várba, pizzáztak. Este későn jelentkezett, hogy minden rendben. Ma nem hozzánk, hanem Orsiékhoz jött egyedül, busszal, ott ebédeltünk. Este – Minyon szervezésében – hatodmagával a Nemzeti Színházba ment.

Néhány olyan dologról is szeretnélek tájékoztatni Titeket, ami után sokan érdeklődnek. Péter április 1. óta már nem táppénzen van, két évre százalékolták le. Mióta hazakerült az OORI-ból, a TB nem támogat kezeléseket, ezeket saját erőből kell megoldani. Ne értsétek félre, nem panaszkodok, hiszen Péter gyógyul, jó úton vagyunk.

Látható az előző videón, hogy mit jelent a gyakorlás, hogyan dolgozik Péter. És ez csak egy perc az egyik órából. Péter napjai lassan két éve így telnek. Egyik foglalkozásról a másikra, és ha épp semmi sincs, akkor egyedül gyakorol. Hihetetlen akarat, lelkierő szükséges ahhoz, hogy ezt nap, mint nap véghezvigye. Ennek eredménye azonban, hogy apró lépésekkel, de rendületlenül haladunk. Meggyőződésünk, és eddig ez beigazolódott, hogy a pozitív hozzáállás, az akarat hihetetlen dolgokra képes. A mi feladatunk Péter hitét, akaratát megőrizni. Rengeteget segítettek, segítenek azok a barátok, akik folyamatosan tartják Péterrel a kapcsolatot. Higgyétek el, nagyon fontosak vagytok Péter számára, számolgatja kivel, mikor beszélt, találkozott, ki hívogatja telefonon. Köszönet érte, remélem, a jövőben is vele maradtok.


Kicsit megtörjük a hagyományt, és hét közben írok. Peti csak tegnap délelőtt jött haza, azaz péntektől keddig a Naphegyen aludt. Ismét kedden volt lovaglás, Péter nagyon élvezte, azt mondta, fantasztikus volt! Utána nekiállt a leveleit letöltögetni, osztályozgatni, és jó későn este egyszer csak azt mondta, ezer éve nem bokszolt, így még lement a pincébe gyakorolni. Gábor utánament egy idő múlva, és találtak a pingpongütők között egy nagyon régi játékot, ütő helyett egy kis hálóval ellátott labdafogóval kell eldobni és elkapni a labdát. Nem sikerült túl sokszor, viszont nagyon jól mulattak. Már tegnap is azt láttam, Gelányi Lacival olyan kargyakorlatokat végeznek, hogy Peti ne vállból emelje a karját. Már képes rá, de rögzült egy furcsa tartás. Akik kezet fogtak vele, mindannyian tapasztalták. Időközben nagyon megerősödött a válla, már úszásórán is mondták, hogy kartempónál tud szelektív karmozdulatokat végezni. Mindenesetre nekem most derült ki, hogy már tud másképp is pl. kezet fogni, de erősen kell koncentrálnia, és persze még sokat kell gyakorolnia. Ezt ma Gábor felvette videóra is, mert nekünk annyira látványos a különbség, szeretnénk Veletek is megosztani az örömünket, készült egy rövidebb és egy hosszabb, a gyakorlást szemléltető videó is!

 





Szombat délelőtt Peti azzal telefonált, hogy brutálisat aludt a Naphegyen! Délután kirándulni mentek Visegrádra, nagyot sétáltak és útközben megvacsoráztak. Vasárnap délelőtt elég korán mentünk Péterért, el akartuk kerülni a dugót. Orsival, Gáborral és Gabóval a temetőben találkoztunk. Nálunk az a szokás, hogy az egész család együtt megy ki a nagyszülők sírjaihoz. Utána közösen ebédeltünk, majd az ifjúság kiment Pátyra, Zsófihoz, vizslanézőbe. Kirándultak a nemistudomhánykutyával, Péter megpróbálkozott a létra megmászásával is, de aztán letett róla. Minyontól kölcsönöztem a képeket, köszi. Gáborék hazavitték Petit, kicsit pihent, és még este elment Csaba Lacival a Hősök terére, megnézni a Töklámpásfesztivált. Ma ismét korán kelt, érte mentünk, mert 10 után találkoztunk Gáborékkal és Orsi testvéréékkel az Irhásárokban. Onnan sétáltunk fel a KFKI-hoz, ott várt ránk a Pölös család, és kis kitérővel együtt sétáltunk vissza! Nagyon nehéz volt, hiszen az avar csúszós, nem látni az út egyenetlenségeit. (Megnéztem, épp egy éve, november 1-én tette meg Péter először ezt az utat, lefelé!). Ebéd után kicsit pihent, aztán Gábor átvitte a Naphegyre, mert vendégeket vár!

Kutyás nap, Páty 20101 10 31 A csapat, 2010 11 01, Irhásárok