Úgy tapasztaltuk, hogy Péternek végre sikerült a nagy kikapcsolódás, péntektől hétfő estig Balatonon voltak Dórival. Agniéknál laktak, így legalább Boriszkával is tudott egy kis időt tölteni. Fürdött, és evezőket is fogott a kezébe! Pihent napközben, de összességében sokkal kevesebbet, mint otthon. Jól bírta a megterheléseket, nem panaszkodott, sőt! Feltöltődött, és azt gondoljuk, nagyon jót tett neki, hogy kicsit sikerült bekapcsolódnia – visszazökkennie a Surfbeach életébe. 
Zarándra hárul minden munka már nagyon hosszú ideje (köszönet érte!), de elérkezett az idő arra, hogy Péter kicsit visszatérjen az „életbe”, a munkájához. Ehhez Zarinak kell plusz időt találnia arra, hogy a jövőben rendszeresen beszámoljon Péternek, hogyan haladnak, mi történt, mit végzett el, milyen gondjai – örömei vannak. Péter ezt nagyon várja! Reméljük, fog tudni időt szakítani erre is. Ez plusz feladat Zarándnak, de nagyon fontos lenne, hogy Péter lássa és érezze, hogy van hová visszatérnie.
Kedden Csűri Mária (a logopédus) is kérdezte Pétert, hogy sikerült a nyitóbuli, hogyan vett részt a társasági életben, beszélgetett-e vagy csak hallgatott, meg mert-e szólalni társaságban? A hétvégén előkerültek régi Sportpiac lapok (2003-ból), amelyekben Péter is megjelent, pl. írt Ománról, Klicsko látogatásáról a Surfbeach-en. Elvittem néhányat a logopédiára, ezekről is kellett beszélnie. Jót mulatott néhány képen, csatolok kettőt. Tegnap itt volt Bánlaki Tamás, ma délután Bálint Peti jött megjavítani a számítógépeket, este a Nemzetibe ment Minyonnal, Jolánnal és Kingával. Annyira jó, hogy ilyen hűséges barátai vagytok! Köszönjük!

Oman, 2003. Zaranddal a levegőben