Ma reggel visszanéztem, jó hosszúra sikerült a tegnapi bejegyzés. Az ünnepek alatt, végig olvasva az elmúlt egy év, főleg az első hónapok történéseit, előtörtek az akkori érzéseim, tapasztalataim. Talán Tamásnak van igaza, és nekem volt szükségem arra, hogy kiírjam magamból a rossz emlékeket. Megtörtént.
Péter személyiségének, tartásának, a gyógyulásába vetett töretlen hitének, a rengeteg munkájának köszönhetően mára sokat változott a helyzet, és persze mi is megváltoztunk.

Közös reggeli

Nagyon gyorsan fogynak a szabadság napjai, már alig egy hét van hátra! Peti nagyokat alszik, néha vendégségbe, moziba, videózni megy. És azért van egy-két foglalkozás is. Tegnap volt Tamás, ma délután jön az Éva, logopédia lesz, holnap délelőtt Gödöllőre mennek.

2 thoughts on “

  1. Sziasztok Csoda család!

    Nem elírás volt, hanem szándékos.Csodálatos a hitetek, a kitartásotok ,az összetartásotok és az erőtök.Kívánom, hogy ez az erő tartson még ki nagyon sokáig és legyen az új évetek reményteli és örömteli.
    Szeretettel Judit

    • Kedves Peti, Anikó, Gábor és családotok apraja, nagyja!

      Az új esztendőre kívánok erőt, kitartás, kis és nagy örömöket és még több boldogságot!

      (A Muzsikáson én is ott voltam. Kár, hogy nem találkoztunk.)

      Küldöm a puszikat,

      Marica

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .