Zsuzsi és Péter pénteken szerencsésen hazaérkeztek!

Horváth Zsuzsanna

Kiegészítés ehhez a naphoz (14. nap, szombat)

A kínai temetővel kapcsolatban pedig a gúgli valóban a barátunk, ugyanis megtudtam, hogy az Ampenanban található temető az itt élő kínai közösség temetkezési helye. A legtöbb itt nyugvó halott az 1965-ös mészárlás áldozata, melynek során a vélt/valós kommunista szimpatizánsokkal számoltak le. Tehát ezek a csodás síremlékek egy sötét történelmi eseményt fednek.  
Hazafelé még elmentünk a Pura Meru templomba, amely Lombok legszentebb hindu templomának minősül. Itt is nagyon informatív volt, aki körbevezetett bennünket – idegenvezetőnek nem nevezném, de a templomokban általában kapnak a látogatók egy helyi kísérőt, aki mond néhány információt az adott templomról néhány rúpiáért cserébe. Itt sok mindent megtudtunk arról, hogy az egyes oltárokon miért annyi tornyocska látható, amennyi, illetve a Brahma-Visnu-Siva isteni trióról és a fehér-piros-fekete színkombinációról is mesélt néhány dolgot.  
Este még beültünk vacsorázni Sengiggiben egy naplementét csodáló helyre, és bár az eső miatt először úgy tűnt nem lesz szerencsénk, a Nap megszánt bennünket és a vagy 100 kínai turistát, és mégis mutatott valamit a színeiből. Egyébként nagyon mókás volt, hogy amikor a kínaiak felfedezték, hogy mégsem szakad az eső, és a felhőzet is felszakadozott, mert egy perc alatt ellepték a partot, és szelfiztek/pózoltak őrült módon. Amúgy a kínai hölgyek szerint a legpraktikusabb viselet bármilyen kiránduláshoz a teljesen fehér csipkeruha…

15.nap – január 29., vasárnap

Ismét 9 óra körül autóba szálltunk, és megkezdtük az aznapi kirándulás a sofőrrel és a szálláson dolgozó kis mindenes fiúval kiegészülve. Ezúttal észak felé vettük az irányt. Először is egy autentikus helyi piacra látogattunk el Sengiggiben (Paras Gunungsari). Ezen a piacon nem igazán járnak turisták, ez rögtön látszik is, mert hirtelen mindenki nekünk akart eladni mindent. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →