Utsó nap a Monte Klinikumon és még egy levél a nővérektől:

"Hi Peter

We have no words to express the happiness we feel this moment when we know that you'll go home and will continue your life.

You are a warrior and a winner, because you didn't give up from your life. We wish you the best.

You teach us to be strong and to see that there aren't impossible things. And you learnt that miracles can happen when you beleive.

We also prayed for you and I'm sure that God listened to us too.

Now the moment is to celebrate and to smile because you will come back to your country and begin a new life with your family and friends.

Be happy!

All the staff of the Intensive Therapy Unit wish you Merry Christmas and a Happy New Year!

Kisses!!"

Ma este 9kor indulunk és holnap délután kettő körül végre megérkezünk Budapestre! 

Ne haragudjatok, hogy a tegnapi hírek kimaradtak, de én voltam a szerencsés,aki itt aludhatott Petivel az éjjel!

Természetesen a napi rutin továbbra is folytatódik: nem maradhat ki a napi kettő fizikoterápiás és egy foniáteres gyakorlat, és a fennmaradó időben mi is sokat gyakorlunk. Peti szerencsére nagyon szorgalmas, és napról napra ügyesebb! Ma kivittük az udvarra, hogy végre szívjon egy kis friss levegőt, és jobban körülnézhessen, mire az összes volt ápolónője csatlakozott hozzánk az intenzívről, de akiket marasztalt a kötelesség, azok is az ablakból integettek vadul! Hiába, megkezdődött a búcsúzkodás! Korábban ma megjelent egy kis különítmény a szobájában, az egyikük a kis rongyosra olvasott imakönyvével és a boldogságtól meghatottan olvasta föl Petinek az egyik imát belőle… Egy párszor megríkattak ma minket!

Nehéz összafoglalni az újdonságokat, a sikereket, kudarcokat, de a következő üzenetet Sipinek írtam a gyönyörű levelére, és úgy érzem mindannyiotoknak szól:

A sok-sok szeretet ami a blogból és az emberekből árad, mind ideér,
ezért is a sok apró fejlődés amit Peti mutat, és ami nekünk és az
itteni orvosoknak mérföldkövek!
Köszönöm még egyszer hogy bejöttél a
kórházba, és meditáltál a Petivel és bíztattad, ez a sok bíztatás kell
hogy ezek után is motiválja őt.
Mióta teljesen magához tért, sokszor
elönti a szomorúság, és persze az állandó vizsgálatok, matatások sem
segítik a kedélyét növelni, de az itteni orvosok csodálatosak, elragadó
energiájukkal átzökkentik Petit a nehéz órákon, és rengeteg sikerélmény
is éri őt!
Ne zárjátok el a csapot, most jönnek a cselekvés hónapjai, es mi bízunk benne, tudjuk, hogy sikerülni fog!!!