Kedves
Barátaink,

nagyon
sokan reagáltatok mailben, telefonon, a blogban, hogy folytatódjék a blog.
Köszönöm, írom tovább! (Nem ez volt a szándékom, de nagyon-nagyon jólesett,
hogy majd egy év után is ilyen sokan kíséritek figyelemmel Péter sorsát,
szurkoltok neki. Megerősít minket abban, amit mindig is gondoltunk, hogy Péter
egyénisége kivételes, minden támogatást, segítséget megérdemel, és szörnyű
igazságtalan az élettől, ami történt.

A blogstatisztika
szerint kialakult egy viszonylag stabil látogatói szám (hetente 600 – 650), de  ebből nem tudható, összességében ez hány olvasó
lehet, hiszen én is elég gyakran rákattintok. Érthető, hogy ennyi idő után
nehéz hozzászólni, nem is várom, viszont időnként az volt az érzésem, hogy egy
nagyon szűk kör nézi rendszeresen, naponta többször. Őket levélben is el tudom
érni, és lehet, hogy felesleges a folytatás. Arra például nem is gondoltam,
hogy azok is nézik, akik rendszeresen találkoznak Péterrel! Bocs!

(Egy
megjegyzés azoknak, akik azért nem tudnak írni, mert nem sikerül regisztrálniuk.
Én korábban egyszer sem regisztráltam, de a komment ettól függetlenül mindig
megjelent!)

A hét megint
elég sűrű volt idáig, de Péter kevesebbet panaszkodik a fáradtságra, és
kifejezetten jókedvű. Egyre többet próbál beszélni, igyekszik kerek mondatokat
összehozni. Útközben az OORI-ba  a
plakátokat, feliratokat olvassa és hangosan betűzi a rendszámokat. Tegnap az
úszásfoglalkozáson Katona Enikő Péterrel bemutatóórát tartott hallgatóknak. 

Holnap
elutazunk Ausztriába négy napra, ha lehet, onnan is jelentkezem, ha nem, akkor
utólag számolok be élményeinkről. A baleset óta most először megyünk Péterrel,
a családdal külföldre, próbálunk pihenni, kikapcsolódni.

8 thoughts on “

  1. Tényleg lehet regiszráció nélkül kommetálni. Én eddig mindig regisztráltam volna, de sose sikerült.
    Örülünk, hogy folytatod Anikó és köszönjük!!!
    Jó utat nektek Ausztriába! Lécet is vigyetek magatokkal!!! :)))))
    Puszik Balázs

    • kedves Csaba csalad!
      600 olvaso?! tudtam, hogy nagyon sokan vagyunk akik folyamatosan kovetjuk a fejlemenyeket, de hogy ennyien! szaretnem ha ez a blog csak akkor szunne meg , ha mar nincs tobb hir, mert peti tokeletesen felepult! ha igy halad, nem sokaig tart mar!!!! naponta tobbszor remegyek, ha nem is irok, raadasul nincs is ekezet a computeremen, ugyhogy bizonyos napokon nem is engedi a kommentet.minden hir, minden mosolygos foto bearanyozza napjaimat! millio puszi, szonja

    • Sziasztok!

      Ennyi munka után rátok fér egy kis pihenő,érezzétek nagyon jól magatokat és pihenjetek amennyit csak lehet! :o)

      puszi
      Petra

    • Kedves Anikó!
      Nagyon régen nem írtam hozzászólást, de hetente 2-3szor biztosan megnézem mit írtok Petiről! Csak bátorítani tudlak, hogy NE HAGYD ABBA a “napló” vezetését! Hiába kapok hetente többször is a Gáboroktól és Lacitól sőt időnként Pétertől is információkat Peti fejlődéséről, azért itt más a helyzet!!!
      Azt hiszem sokunk nevében kérhetem, hogy folytasd légyszíves a blogot!
      Előre is köszönjük!
      Zoli

    • Hello Szomszéd! 🙂
      Kedves Anikó!

      Bár mi itt élünk egymás mellett, sajnos kevés alkalom adódik, amikor találkozunk, főleg Petivel! Így ez a blog rendszeres olvasnivalómmá vált az elmúlt hónapokban, a kezdetektől a mai napig.
      Nagyon nagy örömmel olvasom a híreket és sokszor Peti kitartása és elszántsága ad erőt, ha egy, a Petiénél sokkal kisebb leküzdeni való feladat áll előttem.
      Így, ha van erőtök, csatlakozva az előttem szólóakhoz, én is szívesen olvasnám a továbbiakban is a fejleményeket és remélem, hamarosan Peti a saját gondolatait írja le nekünk itt a blogon!
      Szomszéd, sok puszi!
      Panni

    • Kedves Aniko!
      Sokadikkent de eppoly lelkesen kerem en is a blog folytatasat,mert sajnos mi tavolabbrol szemleljuk ugyan Peti fejlodeset, de eppen ezert az interneten az egyik biztos pont A blog.
      Ezuton is koszonom a faradozast, hogy kovethetjuk Peterunk gyogyulasat!
      G

    • Kedves Csaba család!
      A családunk csak a blogon keresztül
      értesül Peti állapotáról-hála Istennek mindig csupa jó híreket olvashatunk-úgyhogy Anikónak hálás köszönet,hogy folytatja az írást.
      Az ausztriai képek szívmelengetők,már igazán rátok fért ez a kikapcsolódás!!
      Sok puszi Ildi

    • Kedves Csaba család!
      Én is csatlakoznék az előttem szólókhoz, azért mert nem írunk sűrűn, még naponta olvassuk a blogot és várjuk az újabb jó híreket! Biztosan nem lehet könnyű Anikónak a napi újságírás-szerkesztés mellett a blogot is frissítenie, de ez tényleg hálás feladat, hiszen annyi embert örvendeztet meg vele! Úgyhogy további kitartás hozzá, mint ahogy Petinek is a feladatokhoz és a gyógyuláshoz! Köszönjük szépen, puszi: Zsóka

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .