Nem akartam az előző bejegyzéssel senkit sem elszomorítani, elijeszteni, de nyilván mindannyian tudjátok, hogy ennek a küzdelmes időszaknak vannak nehezebb pillanatai is Péter számára. Hosszú a gyógyulási folyamat, nem mindig látványosak az eredmények, és a legnehezebb, hogy a felmerülő gondjait, kérdéseit csak kis részben tudja megosztani másokkal, emiatt sokkal megterhelőbb számára ennek a helyzetnek a megélése, elviselése.
Mivel még tartanak a szabadságok, és kevesebb a foglalkozás az OORI-ban, tegnap délután – éppen a gondfelhőket elűzendő – hármasban kilógtunk a Vadasparkba, ahová rövidesen egyre több családtag érkezett meg, és nagyon kellemes családi pikniket tartottunk, amint azt a képen is láthatjátok.

2 thoughts on “

  1. Sok Csaba egy kupacban !:o)
    Van úgy,hogy néha-néha alább hagy a lendülete az embernek.Ilyenkor jól jön ,ha az átlagnál kicsit több kitartása van, mert az átsegíti ezeken a periódusokon.Az elmúlt hónapokban számtalanszor tapasztaltuk,hogy Neked milyen nehéz akadályokon sikerült átverekedned magad,és fantasztikus sebességgel hagytad magad mögött azokat! :o)

    Csodálatra méltó az erőd és a kitartásod !
    :o)
    Szeretettel ölellek
    Petra

    • Szia Peti!!!

      Nagyon nagyon sok erőt kívánunk neked még az utadra,és nagyon nagyon sok boldogságot meg nevetést!!

      pusszanóóóóós Dóri Zsófi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .