Neretva 2.

Nagyon sokan (több mint 70) voltunk Neretván, köztük szinte mindenkit ismertem. Megpróbáltam szörfözni, nehéz volt, lassan, de biztosan haladok. Minden nap paddleoztam, volt, amikor háromszor is.
A két SUP, amit azért vittem, hogy hátha valaki jön velem, mindig használatban volt. Nagyobb túrákat is csináltunk, pl. a Neretva folyón jó sokat mentünk, a zsilipnél is paddle-ztünk. Kiricsi Jancsi felállt a zsilip tetejére, kicsit veszélyes volt.
Jánossal laktam, ő főzött, kitűnően, így soha nem éheztünk. Sok halat ettünk, még palacsintát is sütött a kiváló szakács, el voltam kényeztetve. Első héten a Pálmai család is a házban lakott, a második héten csak ketten maradtunk. Nagyon sok képet csináltam, és állandóan töltöttem fel a SUPline Facebook oldalára őket, sokan megnézték. Ez jó sok munka is volt, de megérte. Elromlott a telefonom, (android), már negyedszer, szerencsére volt WIFI, így végig tudtam Skype-olni. Jó volt újra együtt lenni a többiekkel!
Hosszú volt az út hazáig, de szép nyugisan jöttünk, éjfélre értünk haza, az Ördögoromba.
A két lurkó (Gabó és Lackó) 4 napig anyáéknál laktak, édesek. Sokat fürödtek, „úsztak” napközben.
Tegnap voltam a FürgeLábaknál, ahol Kata megdícsért, hogy sokat erősödtem a 2 hét alatt, pedig én azt hittem, hogy nem leszek jó. Örültem.