Gyorsan eltelt a hét, bizony fárasztó volt. Az oxigénkezelés miatt nincs lazsálás, pihenés, hétköznap kilenckor, szombaton 8-kor kezdődik, szóval korán kell kelni, hogy időben odaérjünk! Csütörtökön reggel oxigénterápia után logopédia volt, és mivel Enikő nem ért rá, Péter egyedül ment be a medencébe, és gyakorolt. Elégedett volt a teljesítményével, megint szépen ki tudta emelni a karját gyorsúszásnál, Gábor felügyelte. Jól sikerült a többi foglalkozás is a héten, megint van akupunktúra (és nagyon fáj, fűzte hozzá Péter, mert most már mindig felolvasom, amit írtam, mielőtt felteszem a blogba). És ismét voltak látogatók, szerdán Csaba Eszter, tegnap Bánlaki Tamás, ma délben Zaránd.
Megint péntek van, azaz Gelányi Lacival a háztartásban, lakásban való tennivalókat gyakorolták, egyelőre még az elektromos stimuláló segítségével. Ilyenkor körbejárnak, és Péternek a jobb kezével kell fedőt leemelni – elengedni – visszatenni, széket kihúzni – elengedni – visszatenni, stb. Peti azt mondta, szeretne már ott tartani, hogy a korlát megfogását gyakorolják, sokkal biztonságosabban tudna az uszodában a vízbe bemenni. Laci szerint ez sincs már messze! Kis pihenés, közben megérkezett Orsi a babával. Örültek egymásnak, aztán én elmentem sétálni az unokával, ők meg Gáborral indultak Fótra, lovagolni. Jó, hogy ez a hét utolsó foglalkozása, mindig öröm és sikerélmény Petinek! Hullafáradtan érkeztek vissza, de utána még benézett a bátyjával a Kaffkába, ahol ma Kaffka-találkozó volt. Nagyon tisztelem, becsülöm Pétert, hogy bevállalja, és félig gyógyultan is elmegy ilyen eseményekre! Sajnos a holnapi korai kelés miatt viszont nem tud menni a vietnami afterpartyra! Mire hazaértek, kikészítettem a meglepetésként előhívatott, kinagyíttatott régi és új fényképeket Petinek. Volt öröm, nevetés, néhányat ide is felteszek. És újra van minta, cél előttünk!
Sziasztok!
Eddig is tudtam,hogy klassz srác vagy,de újra csak meggyőződtem róla.
Szeretettel Judit