Csaba Anikó: Ági és Peti filmszemlére mentek, így nekünk jut a hálás feladat, hogy beszámoljunk néhány nagyon jó hírről!
Már régóta tervezte Peti, hogy odamenjenek kite-ozni Gáborral, ahol Sáfián Lajos oktat, de valahogy sosem sikerült. Tegnap Péter nagyon fáradt volt logopédia után, de ennek ellenére, miután ismét egyeztetett Lajossal, elindultak. Végre sikerült a találkozás. A korábbinál nagyobb ernyővel gyakorolt, ami a befújásoknál csaknem elrántotta. De ügyesen kezelte, pedig ezen több „madzag” van, egyáltalán nehezebb irányítani. Nagyon boldogan, elégedetten jöttek haza.
Már korábban jelezte Gelányi Laci, hogy úgy ítéli meg, Péter jobb kezénél a meglehetősen fájdalmas nyújtásokat lassan abba lehet hagyni, már nincs rá szükség. Most szerdán utolsó alkalommal került rá sor, és ez is bekerült a „nincsmárrátöbbészükség „ dobozba!
Ma délelőtt énekórával kezdődött a nap az OORI-ban, majd kognitív foglalkozás következett. Óra után Bálint Éva kikísérte Pétert, és nagyon megdicsérte, azt mondta, hogy a gondolkozásmódjában nagy változás történt. Megpróbáljuk leírni, amit Gábor hallott, biztos nem lesz szakszerű, a lényege, hogy eddig lineárisan fejlődött, de most már belülről is látja, el tudja képzelni azt, amiről beszél, ez nagyon jó, fontos dolog, és meg fogja könnyíteni a beszédét is! Peti azt mesélte, hogy Éva is meghatódott kicsit és megölelte. Mi nem kicsit hatódtunk meg, hanem nagyon! Gábor Petinél könnyezett, én meg úgy sétáltam Gabóval, hogy egyfolytában potyogtak a könnyeim, és így telefonálgattam a jó hírrel Áginak, Gábor(ká)nak, Orsinak!