A szicíliai program kiegészítése, az imént kaptam meg Szonja levelét:

„Az első délután (hétfőn) a mi kis halászhajónkkal kirándultunk, a vízbe menet, de főleg a létrán kimászás nem volt kis feladat, de a víz gyönyörű, úgyhogy jót búvárkodtak, úsztak a halak között. Este pedig elmentünk a cutilisci-be (Alessandroék pizzeriája),  és ott vacsoráztunk, odavittem a születésnapi tortát. A második nap délután elmentünk granita-zni (jégkása szerű valami), meg más helyi finomságokat enni, aztán megint a tengerre, de akkor kavicsos partra, hogy Ági és Peti tudjanak paddle-zni. Szerdán Minyonékkal találkoztak Taorminában, délután strandoltak, és mivel ott voltunk a környékükön, visszafelé felvettük őket, és együtt mentünk el pizzázni Taormina fölé egy nagyon aranyos kis városba. Csütörtök délután az Etna volt a nagy esemény, Peti nagyon várta. Ügyesen felmászott, pedig egy helyen át kellett gázolni az éles lávakövek között! Fantasztikus kilátás volt a naplementében, és nagyon élvezték! Peti is nagyon büszke volt magára, mert a lemenet még nehezebb volt neki a lávahomokos ösvényen! Péter nagyon sokat beszélt! Csak a számokkal volt gondja, de azt mindig leírta. Mindig jókedvű! Kész öröm neki főzni, mert minden „isteni”. Szinte mindig halat főztem, úgyhogy volt nagy öröm! Ma reggel 11-ig aludtak! Aztán megbeszéltük az útitervet, az internetről leszedtük az infókat, 1-kor autóba ültek, és nekivágtak a nagyon szép és bőséges útnak! Remélem néha majd jelentkeznek!
Puszi, Szonja”