Hát még a jövő héten is otthon marad Péter, ami egyrészt nagyon klassz, másrészt nem erre készültünk. Amikor két hónap szabadságot kapott az OORI-ban, azt hittük teljesen fix, kőbevésett dátum a november másodika. Innen is látszik, még mennyire felkészületlenek vagyunk, de az is, hogy a kommunikáció nem tökéletes közöttünk. Sok foglalkozást sikerült otthonról – otthonra megszervezni, de sajnos éppen a logopédia, a kognitív feladatok így esetlegessé válnak, és biztosan nem egyenértékű, amit mi otthon gyakorolunk egy tematikus felkészült csapat munkájával.

Egyébként Péter folyamatosan fejlődik. Ezen a héten az úszás, az ergoterápia és a gödöllői gyógytorna is nagyon jól sikerült, Péter is elégedett volt az eredményeivel. A beszéd, olvasás nehéz, apró lépésekkel haladunk, de egyre jobb. Szinte elképzelhetetlen, és nehéz visszaemlékeznem, hogyan tudtuk megoldani a kommunikációt az út elején, amikor nem tudott beszélni és a jelzései sem voltak egyértelműek. Úgy érezzük, most ismét minőségi változások történtek, kíváncsiak vagyunk, mit mondanak a mauritiusi túráról hazatérők, vagyis azok, akik már hosszabb ideje nem találkoztak vele.