Csaba Anikó: Újabb – igaz nagyon rövid hét – kezdődött az
OORI-ban, tegnap. Csöndesen telt a hétvége, Péter egyetlen programja a pihenés
volt, mert változatlanul nagyon fáradt. Valószínűleg nem is annyira fizikai
okai vannak a kimerültségének, borzasztó lelki terhet cipel. Egyre jobban fel
tudja mérni, milyen sok feladat tornyosul még előtte. Persze az elért
eredmények lelkesítik, minden haladásnak örül, és mosolyogva így kommentálja: Nagy dolog!

Tudom, közületek sokaknak nem egyszerű vele a
kapcsolattartás, a találkozás, de higgyétek el, nagyon sokat jelentenek a
látogatásaitok, telefonhívásaitok, beszélgetéseitek, a közös vacsorák,
piknikek, minden „szülő nélküli” alkalom. Visszahozzátok, jobban mondva
előrevetítitek a megszokott életét, környezetét, amit egy időre nélkülöznie
kell. Mintha visszament volna 15 – 20 évet egy korábbi „életszakaszába”, a
korábbi önálló élete helyett hosszú hónapok óta minden nap velünk van, a mi látogatásainkat,
gondoskodásunkat „élvezi”, a hétvégeket velünk, az Ördögoromban tölti. Egyelőre
megszűnt – szünetel a nagyon szeretett felnőtt, független élete. Gondoljatok
bele, mekkora toleranciára, türelemre van nap, mint nap szüksége. Persze segít e
helyzet elfogadásában, hogy mindannyian tudjuk, ez átmeneti állapot!