Csaba Anikó:

Igazán jó hetünk volt! Linda látogatásai nagyon hiányoztak, de azért a telefon kicsit segített a távolság leküzdésében. 

Gyorsan telnek a napok, mióta Peti hazajöhet a hétvégére, péntek délután már irány az Ördögorom!

Túl van az első „vizes” foglalkozáson, amit nagyon élvezett, ezután hetente kétszer ez is bekerül a napirendjébe!

Változatlanul igénybe veszik a foglalkozások, elfárad délutánra, de nagyon szorgalmas, érzi, hogy mennyit fejlődik ezek hatására.

Egyre önállóbb! Próbál egyedül, minimális segítséget igénybe véve öltözni. Már természetes, hogy két lábbal, azaz a jobb lábát is használva tudja hajtani a kocsit! Hihetetlenül élvezi, amikor feláll a székből, az ülő helyzetből. Ilyenkor csak álldogál, és azt mondogatja: jó, jó, nagyon jó!

Változatlanul olyan tartással csinálja végig ezeket a napokat, heteket, hogy hihetetlen! Jókedvű, viccelődik. Egyre ritkábban fordul elő, hogy nem értjük, mit akar. Talán mi is fejlődünk, de az biztos, hogy Peti egyre jobban megérteti magát, egyre több szót használ biztonsággal, rohamosan bővül a szókincse! Olykor már mondatok is kiszaladnak belőle! Kedden bent volt a Zaránd elbúcsúzni, és mesélte, hogyan állnak a Kiteline ügyei. Mikor búcsúzott, megszólalt a Péter: Nem beszéltük meg! Elhűltünk mindannyian, hogy jól hallottuk-e? És szinte minden nap tartogat számunkra hasonló meglepetéseket!

Csütörtökön ismét meglátogatta Frenyó Doktor, és Peti örömmel mutogatta neki, mennyit haladt az elmúlt egy hónapban! Számára nagyon fontos Sanyi szakértő véleménye, kíváncsian leste a reakcióit! Frenyó Sanyi örömmel nyugtázta az eredményeket.